Osló Európa legtisztább levegőjű városa. Vajon ez csak az emberek környezettudatosságának köszönhető?

Oslo népessége más fővárosokkal összehasonlítva nem nagy. Viszont nagy a területe, amelynek kétharmadát védett erdők, dombok és tavak teszik ki.

A norvég családok többségének nincs autója, mert a tömegközlekedés olyan színvonalú, hogy értelmetlen saját járművel közlekedni. Egyre népszerűbbek a kis elektromos autók -  ezeket a közterületeken bárki szabadon feltöltheti egy jelképes összegért megvásárolható „bérlettel”.

 

 

Megosztás a facebookon

Dél-Koreában már használják a világ első olyan közhasználatú úthálózatát, amely menet közben, elektromágneses indukció révén tölti fel a rajta haladó elektromos járműveket.

A rendszer nagy előnyei közé tartozik, hogy az ilyen utakra készült járművekbe kisebb akkumulátor is elegendő, illetve nincs szükség töltőállomásokra, hiszen az út felszíne alatt futó kábelek gondoskodnak az utánpótlásról.

Az üzembe állított elektromos úthálózat Gumi városában található, és összesen 24 kilométer hosszú. Jelenleg mindössze két speciális busz képes kihasználni az utak nyújtotta lehetőséget.

A rendszer első verzióját még 2010-ben helyezték üzembe a szöuli állatkertben.

Az OLEV (Online Electric Vehicle) rendszerű buszok az út felszíne alatt nagyjából 30 centiméterrel elhelyezett kábelekből, közvetlen érintkezés nélkül, elektromágneses indukció révén nyerik energiájukat.
A teljes útvonal mindössze 5−15 százalékát kell felszerelni töltést biztosító kábelekkel a megfelelő mennyiségű energia átadása érdekében. Ezek a szakaszok kizárólag akkor aktiválódnak, ha egy OLEV közelít feléjük. A töltés közben a környezet felé elszökő sugárzás szintje pedig még akkor is bőven a nemzetközileg elfogadott határérték alatt van, ha közvetlenül a töltődő jármű mellett állunk.
Az egyes utak 5−15 százalékának átépítése első pillantásra nem tűnik túl nagy vállalkozásnak, valójában azonban nagyon is jelentős munka, hiszen teljes hosszán érinti az útszakaszt, mivel azon nagyrészt egyenletesen célszerű elosztani az töltést biztosító kábeleket.

Megosztás a facebookon

A 90-es években Ruanda neve egy olyan a véres népirtással forrt össze,  amelynek legalább 1,5 millió ember lett az áldozata. S hogy miért? Mert nem egyeztek a tuszik és hutuk.

Úgy látszik  az ország kiheverte a polgárháború, a népirtás és az ezeket követő menekültválságok hatásait. Túlléptek a múlt örökségein, és elkezdtek a jövővel foglalkozni. 2008-ban betiltottak minden olyan szatyrot, táskát, amely nem bomlik el magától. Még a határon átlépő turistáktól is elvesznek minden nejlonzacskót.

Ruanda nem csak a nejlonzacskóknak üzent hadat. A műanyag további formáit is ki akarják tiltani. Idővel semmilyen műanyag tárgyat nem lehet használni az országban. Így ők lennének az első műanyagmentes ország! Ezt alkotmányukból vezették le, amelyben az szerepel, hogy minden polgárnak joga van a tiszta és egészséges környezethez. Úgy tűnik, ezt ott komolyan is gondolják.
Ha valaki egy nejlonszatyorral sétál az utcán 150 dollárnyi bírságra számíthat. A boltosokkal még szigorúbbak. ha műanyag zacskókat találnak a raktárban. akár 1 éves börtönbüntetést is kaphatnak.

 

 

 

Megosztás a facebookon