Az ókori Görögországban 11 éves korára minden gyermek tudott írni, olvasni, számolni és legalább két vagy három hangszeren játszott.

Ha körülnézünk a mai általános iskolákban, örülhetünk, ha tízből egy olyan gyermek van, aki valamilyen hangszeren játszik.
Kisgyerekkorunktól azt halljuk, hogy csak a tehetségekből lehetnek művészek. A "van hozzá tehetséged, nincs hozzá tehetséged" belénk épült, s készpénznek vettük, mintha genetikailag kódolt képességekről volna szó. S ezért talán meg sem próbáltuk.
Persze vannak emberek, akik messze az átlag szintje felett képesek alkotni, vagy előadni. Létezett - szerencsére - Picasso, Michelangelo, Mozart, Ady, Radnóti, hogy csak néhány csodálatos művészt említsünk. Ezzel együtt hiszünk abban, hogy a művészeti oktatás nem csak a tehetségek kiváltsága.
A művészet, legyen az bármelyik ága, az irodalomtól a zenén át a képzőművészetig, egy-egy nyelv, amelyen keresztül az ember közvetítheti gondolatait, érzéseit. Fontos, hogy az emberek minél többen értsék és beszéljék ezt a nyelvet. Azt állítani, hogy nem érdemes valakinek művészetet tanulni, csak mert nem lesz belőle híres művész, olyan, mintha azt mondanánk a gyermekeinknek, ne tanuljanak meg írni, vagy beszélni, mert úgysem lesz belőlük Kosztolányi. Otthon, egymásnak zenélni, dalolni, festeni, rajzolni legalább olyan sokat jelent, mint idegeneknek tenni ugyanezt. Amelyik családban jelen van a zene, a művészet, a kultúra szeretete és művelése, ott többnyire béke van, nyugalom és kölcsönös tisztelet egymás iránt.

Nem lenne sokkal jobb, ha az általános iskolában megtanulnánk játszva 3-4 hangszeren művészi színvonalon játszani, tudnánk úgy rajzolni, mint egy utcai portrérajzoló, beszélnénk 3 idegen nyelvet, matematikából pedig nem jelentene gondot a differenciálszámítás (sem)?

Mindez nem lehetetlen, csak a bal agyféltekére alapozott hagyományos oktatási formák helyett a jobb agyféltekét kell „előre engedni”!
A világhálón keresve sok-sok lehetőség kínálkozik arra, hogy pár nap alatt új képességeket fedezzünk fel magunkban.
Csak rajtunk múlik…


Mit tanulnának a gyerekek egy ideális iskolában?

Az oktatás az elmúlt 20 évben nem változott semmit. Most is évszámokat bifláznak a fiatalok, magasfokú egyenletekkel bajlódnak, és költő gondolatait próbálják megfejteni. Amikor pedig pályát kéne választani, teljesen tanácstalanok. Bízzunk benne, hogy a változás és a fejlődés az oktatásban is megvalósulhat egyszer.
A teljesség igénye nélkül pár tantárgy, amik jó tanerőkkel kiegészülve hasznosak lehetnek a következő nemzedéknek.

Matematika gyakorlati ismeretek: fejben számolás, pénztárnál a visszajáró pontos követése stb.
Pénzügyi ismeretek: befektetések, kamatozások, bankok és biztosítók, stb.
Irodalom: nem gondolatolvasás, tehát ne a költő, író érzéseit próbáljuk kitalálni, hanem azt nézzük meg, hogy számunkra mit jelent az olvasott mű. Bennünk milyen érzéseket ébreszt és ez mit tanít számunkra. Saját versek, történetek írása.
Testnevelés, vagyis mozgásfejlesztés: ne csak az automata mozgassa a testet, hanem tudatosan használjuk.
Testedzés: mindig más mozgásstílus alapjainak megtanulása, a jógától a harcművészeten át a táncokig, és még a természetjárás is!
Történelem: a tanulságokra helyezve a hangsúlyt, kevésbé az évszámokra. Elismerve azt, hogy lehet, hogy nem is úgy történt... Összefüggéseket láttatni. Ok és okozat, tettek és következmények.
Alkotás: minden, ami a kreatív hobby kategóriába belefér, az alapok megtanítása
Háztartástan és technika. Kár, hogy a régi időkből ez nem maradt meg! Alapismeretek főzésre, mosásra, takarításra. Szögbeverés, fűrészelés, kertészet, növénytermesztés, ház körüli munkák ismerete.
Informatika. Felhasználói és programozói alapok.
Zeneismeret: jobb agyféltekés zenetanulás, különféle stílusok elsajátítása, különféle hangszerek megismerése.
Relaxáció - meditáció, ellazulás, teremtő képzelet, különféle technikák megismerése, gyakorlása
Önismeret, dráma - terápiák, önismereti technikák megismerése, gyakorlása, színészet, karakter- és személyiségtípusok különféle tanai és gyakorlatuk, kommunikációs technikák!!, önkifejezés.
Magyar nyelvtan - helyesírás, szókincsbővítés
Idegen nyelv
Osztályfőnöki óra!! Ez különösen fontos, hogy élő legyen a kommunikáció és az információáramlás a tanárok és diákok között. Bevonva a szülőket és lehetőséget adva közös döntések meghozatalára.

Megosztás a facebookon