A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) évek óta sikeresen együttműködik norvég testvérszervezetével, a Norvég Helyi és Regionális Szövetséggel (KS). Az együttműködés része, hogy a jól működő norvég közigazgatás gyakorlataiba is bepillantást nyerhetnek az ez iránt érdeklődő magyar szakemberek. Két tanulmányúton is részt vett Seres Mária, a Civil Mozgalom alapítója. Ő összegezte tapasztalatait.

- Mi az alapvető különbség a két ország önkormányzati rendszerében?
- Szimpatikus volt, hogy a norvég önkormányzatok erős szövetséget alkotnak. „One strong voice” – vagyis egy erős hang! Ez az elvük, és a kormányzat komolyan is veszi őket. Rendszeres időközönként egyeztetnek velük, és lényegében minden önkormányzatokat érintő ügyben kikérik a véleményüket. Magyarországon 8 (!) önkormányzati szövetség van, amelyek időnként egymással is nehezen találják a közös hangot. Így nehezen tud megvalósulni a hatékony érdekképviselet.   
Kiemelném még azt a különbséget, hogy a választott településvezető, vagyis a polgármester egyáltalán nem vesz részt a hivatal munkájában. Nem ez a feladata, hiszen az ügyek intézésére ott vannak a képzett szakemberek.

Norvég modell

- Abban is tanulhatunk a norvégoktól, ahogyan a vélemény-különbségeket kezelik. A harmincas években még sztrájkok, kaotikus állapotok, erőszak jellemezte az országot. Aztán elkezdtek építeni egy okosabb rendszert. Jó célokat, mindenki számára elfogadható értékeket kerestek, és egyeztetések sora indult el – pl. a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat között. És ezek nem látszólagos egyeztetések voltak! Amíg nem jutottak el addig a pontig, hogy minden érintett elégedett legyen, addig nem álltak fel a tárgyalóasztaltól. Arra törekedtek, hogy ne győztesek és vesztesek legyenek egy-egy diskurzusban, hanem megállapodásra törekvő felek.  Hiszen a cél az, hogy mindenki jól érezze magát az országban. Ez nem ment egyik napról a másikra. Hosszú tanulási folyamat volt, de az eredmények magukért beszélnek. Norvégia nagyon sok mindenben modellértékű, követendő példa lett.

Agresszív viselkedések kezelése

- A közalkalmazottak és köztisztviselők munkájuk során sajnos találkoznak az ügyfelek részéről agresszív viselkedéssel. Mint azt a norvég előadóinktól megtudtuk, ott is jelen van az erőszak a közintézményekben és a közhivatalokban. Viszont az ő dolgozóik erre fel vannak készítve. És nem csak a fizikai erőszakra! Már a verbális agresszió szintjén is vannak eszközeik, sőt a testbeszéd jeleiből következtetni tudnak arra, hogy milyen habitusú ügyféllel van dolguk. Nagyon komolyan veszik ezt a kérdést, mert az erőszakoskodók száma emelkedik. Emiatt sok a pályaelhagyó is. Persze könnyű otthagyni a munkahelyet egy olyan országban, ahol a munkanélküliség 2% alatt van.

 

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) évek óta sikeresen együttműködik norvég testvérszervezetével, a Norvég Helyi és Regionális Szövetséggel (KS). Az együttműködés része, hogy a jól működő norvég közigazgatás gyakorlataiba is bepillantást nyerhetnek az ez iránt érdeklődő magyar szakemberek.

Megosztás a facebookon

Osló Európa legtisztább levegőjű városa. Vajon ez csak az emberek környezettudatosságának köszönhető?

Oslo népessége más fővárosokkal összehasonlítva nem nagy. Viszont nagy a területe, amelynek kétharmadát védett erdők, dombok és tavak teszik ki.

A norvég családok többségének nincs autója, mert a tömegközlekedés olyan színvonalú, hogy értelmetlen saját járművel közlekedni. Egyre népszerűbbek a kis elektromos autók -  ezeket a közterületeken bárki szabadon feltöltheti egy jelképes összegért megvásárolható „bérlettel”.

 

 

Megosztás a facebookon

Hideg ország Norvégia, de az emberek kedvesek, segítőkészek és sokat mosolyognak.

Európai összehasonlításban nézve nagyon magasak a fizetések, és a legalacsonyabb és legmagasabb bérek között sem olyan nagy a különbség, mint például nálunk. Nem ragaszkodnak görcsösen a munkahelyükhöz – ha nem érzik jól magukat, könnyen váltanak, hiszen van kínálat bőven. Aki mégsem talál munkát, azt a munkanélküli időszakban igen magas ellátás illeti meg.

Különösen odafigyelnek a pályakezdők elhelyezkedésére. Tudják, hogy a fiatalok munkanélkülisége több szempontból is káros a társadalomra. Mindent megtesznek, hogy az országban tartsák a fiatalokat, és az életkezdésüket támogassák.

De vallják azt is, hogy az a jó, ha valaki minél tovább képes dolgozni. Norvégiában kiugróan magas az átlagéletkor, több mint 80 év. Tény, hogy nagyon egészségesen étkeznek és sokat sportolnak. De nagyon lényeges tényező a „fontosság” érzése is. A rugalmas nyugdíjazási rendszer lehetővé teszi, hogy ki-ki addig dolgozzon, amíg az jólesik neki.

 

 

Megosztás a facebookon