A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) évek óta sikeresen együttműködik norvég testvérszervezetével, a Norvég Helyi és Regionális Szövetséggel (KS). Az együttműködés része, hogy a jól működő norvég közigazgatás gyakorlataiba is bepillantást nyerhetnek az ez iránt érdeklődő magyar szakemberek. Két tanulmányúton is részt vett Seres Mária, a Civil Mozgalom alapítója. Ő összegezte tapasztalatait.

- Mi az alapvető különbség a két ország önkormányzati rendszerében?
- Szimpatikus volt, hogy a norvég önkormányzatok erős szövetséget alkotnak. „One strong voice” – vagyis egy erős hang! Ez az elvük, és a kormányzat komolyan is veszi őket. Rendszeres időközönként egyeztetnek velük, és lényegében minden önkormányzatokat érintő ügyben kikérik a véleményüket. Magyarországon 8 (!) önkormányzati szövetség van, amelyek időnként egymással is nehezen találják a közös hangot. Így nehezen tud megvalósulni a hatékony érdekképviselet.   
Kiemelném még azt a különbséget, hogy a választott településvezető, vagyis a polgármester egyáltalán nem vesz részt a hivatal munkájában. Nem ez a feladata, hiszen az ügyek intézésére ott vannak a képzett szakemberek.

Norvég modell

- Abban is tanulhatunk a norvégoktól, ahogyan a vélemény-különbségeket kezelik. A harmincas években még sztrájkok, kaotikus állapotok, erőszak jellemezte az országot. Aztán elkezdtek építeni egy okosabb rendszert. Jó célokat, mindenki számára elfogadható értékeket kerestek, és egyeztetések sora indult el – pl. a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat között. És ezek nem látszólagos egyeztetések voltak! Amíg nem jutottak el addig a pontig, hogy minden érintett elégedett legyen, addig nem álltak fel a tárgyalóasztaltól. Arra törekedtek, hogy ne győztesek és vesztesek legyenek egy-egy diskurzusban, hanem megállapodásra törekvő felek.  Hiszen a cél az, hogy mindenki jól érezze magát az országban. Ez nem ment egyik napról a másikra. Hosszú tanulási folyamat volt, de az eredmények magukért beszélnek. Norvégia nagyon sok mindenben modellértékű, követendő példa lett.

Agresszív viselkedések kezelése

- A közalkalmazottak és köztisztviselők munkájuk során sajnos találkoznak az ügyfelek részéről agresszív viselkedéssel. Mint azt a norvég előadóinktól megtudtuk, ott is jelen van az erőszak a közintézményekben és a közhivatalokban. Viszont az ő dolgozóik erre fel vannak készítve. És nem csak a fizikai erőszakra! Már a verbális agresszió szintjén is vannak eszközeik, sőt a testbeszéd jeleiből következtetni tudnak arra, hogy milyen habitusú ügyféllel van dolguk. Nagyon komolyan veszik ezt a kérdést, mert az erőszakoskodók száma emelkedik. Emiatt sok a pályaelhagyó is. Persze könnyű otthagyni a munkahelyet egy olyan országban, ahol a munkanélküliség 2% alatt van.

 

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) évek óta sikeresen együttműködik norvég testvérszervezetével, a Norvég Helyi és Regionális Szövetséggel (KS). Az együttműködés része, hogy a jól működő norvég közigazgatás gyakorlataiba is bepillantást nyerhetnek az ez iránt érdeklődő magyar szakemberek.

Megosztás a facebookon

„Elege van abból, hogy patkányokra szavazzon? Válasszon macskát!" - ezzel a jelmondattal indítottak egy macskát a polgármesteri választáson a mexikói Xalapa városában.

 

"Egész nap jószerivel csak szunyókál, nem csinál semmit, így aztán megfelel politikusnak. Aki nem talál az emberi jelöltek között számára megfelelőt, szavazhat Morrisra!" – mondta a 10 hónapos macska gazdája.

Nem Morris gazdája az egyetlen, akinek annyira elege van hazája politikusaiból, hogy állatokkal váltaná fel, illetve le őket. Van, aki szamarat, van, aki tyúkot jelölt más városokban polgármesternek.

Egy kis alaszkai városban, Talkeetnában 15 éven át volt macska a polgármester.

 

Megosztás a facebookon