Az Unicef felmérése szerint a világ legboldogabb gyerekei a holland gyerekek.

Ötből három kategóriában ők nyertek, ezek között van az oktatás és az anyagi jólét. Vajon miért éppen ők? 

A holland anyák nem depressziósak

Könyv is született erről, melyet a holland pszichológus Ellen de Bruin írt éppen ezzel a címmel. Szerinte a boldogság a személyes döntések szabadságában rejlik: a hollandok maguk választhatják meg partnerüket, vallásukat, szexuális irányultságukat, lehet könnyű drogokat használni. Hollandia egy szabad ország – ez a kulcs. Mindez annak ellenére így van, hogy a holland nők prioritási listáján nem szerepel előkelő helyen a vendégszeretet és a sárm: nem öltöznek jól (mivel mindenhová biciklivel járnak), nem örülnek ha ebéd közben érkezik valaki váratlanul.

Azért boldogok a hollandok, mert sok mindenben sikerült leegyszerűsíteniük az életüket: életmódjukban, öltözködésükben a praktikum a fő szempont.

Talán éppen amiatt nem depisek, mert megtalálták a tökéletes munka-magánélet egyensúlyt – a holland mamák dolgoznak az OECD országok közül a legnagyobb arányban részmunkaidőben: 68 százalékuk 25 órát dolgozik hetente.

Apanapok

A gyerekek azért is boldogok, mert holland papájuk sokkal nagyobb szerepet játszik az életükben, mint más országok szülöttei esetében. A férfiak kiveszik a részüket a gyereknevelésből, akár úgy hogy ők is csak részmunkaidőben dolgozik. Feleségükhöz hasonlóan, egyre több holland apa dolgozik 4 teljes napon át, hogy aztán a hét ötödik napját a gyerekével tölthesse. Az Apanap nemcsak elfogadott szó lett Hollandiában, hanem ma már háromból egy férfi részmunkaidőben dolgozik. Az is biztos, hogy az apák álláspontja egészen más mint itthon. „A ‘papadag’ sikeréhez maguk az apák is szükségesek, akik hajlamosak munkaidejüket egy nappal lecsökkenteni, azért hogy több időt töltsenek együtt gyerekükkel, részt vegyenek a házimunkában, bevásárlásban .. szóval tanulják a multitaskingot. Egyébként kedvező mellékhatás, hogy ebben az egész papadag rendszerben a fenntarthatóság elve is érvényesül: hiszen az otthon töltött napoknak köszönhetően kevesebb autó közlekedik az utakon. Mivel a ‘het nieuwe werken’  (azaz hogy nincs fix munkaidő, csak fix feladatok vannak és Te osztod be az idődet) gondolata egyre elterjedtebb, a munkaadók is egyre jobban támogatják az apák apaszabadságát.

Stresszmentes iskolák

A holland gyerekek nem érzik stresszesnek az iskolát. Nincs leckéjük és rengeteg idejük marad játékra iskola után.  A holland általános iskolásoknak 10 éves kor alatt általában nincs házi feladatuk, egyszerűen arra bátorítják őket, hogy élvezzék a tanulást. Nincs folyamatos nyomás az iskolákban, nem írnak állandóan dolgozatokat, nincs az egyetemekre hivatalos felvételi eljárás. Viszont tény, hogy négyévesen már iskolába mennek, ugyanakkor az iskola nem a teljesítményre, hanem a fejlesztésre koncentrál. Házi feladat helyett projektmunka, kiselőadás van – amivel  a gyerek megtanulja magát csoport előtt prezentálni, megtanítják véleményt formálni és érvelni. Türelemre, megértésre, az ismeretlenhez/a normálistól eltérőhöz való nyitott hozzáállásra nevelik őket.

Amikor egy holland szülő az iskola kapujában elbúcsúzik a gyerekétől, akkor nem azt mondja neki, hogy jó legyél/figyelj oda, hanem azt mondják, hogy ’Érezd jó magad!’

Az együtt étkezésjelentősége

Csokit, földimogyorókrémet tehetnek a fehér kenyerükre minden reggel! Egy hagyományos holland reggeli akár gyerekről, akár felnőttről van szó, egy szelet fehér kenyérből, vajból és csokiszóratból áll. Az ebéd kenyér sajttal, sonkával. Az Unicef arra jutott, hogy a holland gyerekek és tinédzserek együtt eszik a reggelit a családjukkal – ilyen szabályos és rendszeres együtt evés egyetlen más országban sincsen. 

A vacsora tradicionálisan krumpli, hús és zöldség, amely mindig tartalmazza az optimális zöldségadagot.

Hallasd a hangod

A holland gyerekeket látják és hallják, elmondhatják véleményüket. A holland szülők meghallgatják őket és adnak is a gyerekeik véleményére. Már 8 évesen hihetetlen érettséggel képviselik álláspontjukat, érvelnek és ellenérvelnek.

Megosztás a facebookon

Úgy 75 évvel ezelőtt történt, hogy a finn kismamák először kaptak kartondobozt az államtól.

De nem üreset: a doboz egyfajta kezdőcsomag volt, amelyben babaruhákat, ágyneműket és játékokat is találhattak. A dobozt pedig kiságyként is használhatták. Sokak szerint ennek az intézkedésnek köszönhető, hogy mára Finnország büszkélkedhet a világ egyik legalacsonyabb újszülöttkori halálozási arányával.

A hagyomány az 1930-as évekig nyúlik vissza, és minden finn újszülött részesülhet benne, ha édesanyja a terhessége első négy hónapjában megjelenik a terhesgondozáson. Mindegy, hogy milyen családi háttérrel rendelkeznek, ez a doboz egyfajta egyenlő elindulást ad nekik az élethez. Az állam által biztosított kismamacsomagot ma is megkapja minden várandós Finnországban.

A csomagban ma is babaruhák, hálózsák, babakozmetikumok, pelenkák, ágyneműk és egy kisméretű matrac található.

A finn édesanyák két lehetőségből választhatnak: vagy a dobozt kérik az államtól, vagy pénzbeli támogatást, amelynek összege 140 euro – vagyis kb. 40 000 forint. A mamák 95%-a a dobozt választja.

A kezdőcsomag, mint állami támogatás 1938-ban még csak a hátrányos anyagi helyzetű családokat illette meg, aztán 1949-ben ez megváltozott. Akkortól bárki kérhette a dobozt. A kartondoboz nemcsak azokkal a dolgokkal látta el a kismamákat, melyre majd gyermekük születése után szükségük lehet, de hozzászoktatta a várandós anyukákat az orvosi ellenőrzéshez. 

Az 1930-as években Finnország még szegény országnak számított és az újszülöttkori halálozás aránya is magas volt – minden ezer babából 65 kicsit elvesztettek szülei. Ám pár évtized alatt bebizonyosodott, hogy ez az arány sikeresen javítható. A jelenlegi statisztikák szerint Finnországban ez a szám tíz alá csökkent. Persze, ehhez elengedhetetlen volt az is, hogy a ’60-as években bevezették az nemzeti egészségbiztosítási rendszert és a központi kórházhálózatot.

Az eltelt évtizedek alatt a kartondoboz az anyává válás jelképe lett Finnországban. A családtagok általában mind kíváncsiak, hogy a kismama által átvett doboz milyen holmikat rejt. A ma már nagymamakorú asszonyok között is sokan vannak, akik hálásak azért, hogy a gyermeket várók mondhatni természetes bizonytalanságát feloldotta egy kartondoboz, mely minden olyan holmit tartalmaz, amelyre egy újszülött ellátásánál szükség lehet.

Sok családnak a doboz nem anyagi értelemben bizonyul felbecsülhetetlen értékűnek: ezzel a juttatással a kismamák rengeteg időt is megspórolnak, melyet egyébként a babaholmik árának összehasonlításával és a felszerelések beszerzésével töltenének. Hiszen nem kell utánajárni, hogy mi kell a babának, mit hol lehet kapni, és mit hol lehet a legjobb áron megvásárolni. A doboz további előnye, hogy a tartalmát kitevő ruhaféléket a lányok és a fiúk is hordhatják, hiszen azok uniszexek.

A baba-doboz rövid története

Természetesen az évek során sokat változott, hogy mit is rejt a doboz. A 30-as és 40-es években még textilanyagok voltak benne, hiszen ekkortájt az anyák előszeretettel varrtak saját maguk születendő babájuk részére. A II. világháború alatt a pamut és flanel anyagfélékre a Védelmi Minisztériumnak is szüksége volt, így az anyagok egy részét papírlepedőkkel és ruhapólyával váltották ki. Az 1950-es években a készre varrt ruhák száma hirtelen megugrott a dobozok összetételében, majd a ’60-’70-es években ezeket már modern, rugalmas szövetekből állították elő.

A hálózsák például 1968-ban került a csomagba, a rákövetkező évben pedig felbukkant az eldobható pelenka is a doboz kínálatában. Ez utóbbi mondjuk nem sokáig kapott helyet benne: az ezredfordulón az eldobható pelenkák helyét a mosható pelenkák váltották fel környezetvédelmi okok miatt.Kikerültek a cumisüvegek és a cumik is a dobozból – inkább a szoptatást szerették volna propagálni. A döntésnek köszönhetően egyébként a szoptató anyák aránya ugrásszerűen meg is nőtt. Bekerült a pakkba a képeskönyv is azzal a nem titkolt céllal, hogy felkeltsék a kicsik kíváncsiságát a könyvek és később remélhetőleg az olvasás iránt is.

Mi van a dobozban?

Matrac, matracvédő, lepedő, paplanhuzat, takaró, hálózsák vagy horgolt takaró
A doboz maga a kiságy
Téli overáll, sapka, bélelt kesztyű és kiscsizma
Vékonyabb kapucnis overáll és horgolt overállok
Zoknik és kesztyűk, kötött sapka és símaszk
Bodyk, rugdalózók és leggings-ek uniszex színekben és mintákkal
Kapucnis törülköző, körömvágó olló, hajkefe, fogkefe, fürdővíz hőmérő,  popsikrém és fürdető rongy
Textilpelenkák és muszlindarabok
Képeskönyv és rágóka
Melltartóbetétek és gumióvszer

 

A doboz ma már szimbólum: az emberek közötti egyenlőség és a gyerekek fontosságának jelképe.

Megosztás a facebookon