A közgazdász végzettségű bangladesi Muhhamad Junusz először 27 dollárt hitelezett 42 bambuszzsámoly készítőnek.

A bankok nem foglalkoztak ilyen csekély összegek hitelezésével. A hitel hiányában pedig a kézműveseknek uzsorásokhoz kellett volna fordulniuk.

A hasonló helyzetek sokaságát látva Yunus felismerte a mikrohitelben rejlő lehetőségeket. A koncepciót az általa alapított Grameen Bankban kezdte felhasználni. A modell lényege az volt, hogy egy 4-6 fős, mélyszegénységben élő csoport tagjai lépcsőzetes kaptak hitelt a tervezett vállalkozás megvalósításához. Mivel az újabb hitelrészletek a társak teljesítményétől is függött, ezért a csoportok kooperációra is voltak ösztönözve, miközben így az uzsorásokat is el tudták kerülni. Junusz 2006-ban kapott Nobel-békedíjat az ötletért.

„A tartós béke nem érhető el, ha a lakosság jelentős része nem kap lehetőséget arra, hogy kikeveredjen a szegénységből”

Sikerek után támadások

2010-ben több fronton is megtámadták Muhammad Yunust. Sikkasztással és becsületsértéssel, sőt még joghurthamisítással is megvádolták. Közben a Grameen Bank teljes átvizsgálását kezdeményezte a bangladesi kormány. Szinte ezzel egy időben becsületsértés miatt is bíróság elé kellett állnia, mert Yunus korruptnak nevezte a bangladesi politikai elitet.
A 2007-ben rövid időre még pártot is létrehozó Yunusban régóta politikai ellenfelet látó bangladesi kormány lemondásra szólította fel a világszerte köztiszteletben tartott bankárt a Grameen vezérigazgatói posztjáról. Sejthető, hogy a szóban forgó ügyek egy összehangolt politikai lejárató kampány részei lehetnek. Ráadásul eközben nemzetközi szakértők is megkérdőjelezték a mikrohitelezés sikerességét, és a tevékenységet folytató pénzügyi intézmények etikusságát.

Érdekes fordulat

Immár bírósági döntés is született azzal kapcsolatban, hogy nem maradhat bankja élén Junusz. Tény, hogy a 71 éves közgazdász már jóval túllépte a kötelező, 60 éves nyugdíjkorhatárt. Ezt a lépést a dakkai felsőbíróság már jóváhagyta, így Junusz a legfelsőbb bíróságnál fellebbezett az elbocsátásáról szóló döntés ellen. A beadványt elutasították.

Megosztás a facebookon

2013 októberétől különleges városnéző túrák indultak Barcelonában: az utcákon lakók kalauzolják a turistákat a városban.

A program keretében 3000 hajléktalan kapott lehetőséget az idegenvezetésre.

Ha egy új városba látogatva nem elégszünk meg az útikönyvünkkel és hús-vér emberektől szeretnénk hallani a város épületei mögött húzódó történeteket, általában diákok, nyugdíjasok, történelem-fanatikusok és hivatásos idegenvezetők vezetnek körbe minket a turistaútvonalakon.

Barcelonában új réteget emeltek be az idegenvezetők közé: egy program keretében hajléktalanokat bíztak meg a turisták kalauzolásával. Ezzel egy részről a munkanélkülieknek nyújtanak kiemelkedési lehetőséget, a turisták pedig újdonsült idegenvezetőik segítségével a megszokottól teljesen eltérő perspektívából ismerhetik meg a várost.

A Hidden City Tours (Rejtett városi túrák) sétáin a látogatók megismerhetik Barcelona történelmét és a régió társadalmi problémáiba is beleláthatnak.

A koncepciót egy hasonló program inspirálta: Nagy-Britanniában már korábban foglalkoztattak hajléktalan idegenvezetőket. Az amerikai nagyvárosokban is több munkanélkülit a turizmusban kezdtek foglalkoztatni, például sokan a reptereken dolgoznak biztonsági őrként.

 

 

Megosztás a facebookon