Nagy-Britanniában gondoskodnak a világon a legjobban azokról, akik életük végéhez közelednek. 

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző háza - másodszor készített tanulmányt arról, hogy a világ egyes országai milyen minőségű gondoskodásban részesítik az életük legvégén járókat. Az EIU ehhez összetett, öt fő- és húsz alkategóriából álló "halálminőség-indexet" dolgozott ki. A különböző súlyozású indexek alapján összeállított ranglistán Nagy-Britannia került az első helyre.

Az EIU elemzői megállapítják, hogy az olyan országokban, amelyekben korlátozottak az erőforrások, ám a demográfiai folyamatok miatt várhatóan gyors ütemben nő a palliatív - vagyis a nem gyógyító jellegű, hanem az életük végéhez közeledő betegek életminőségének javítását, szenvedéseik enyhítését célzó - gondoskodás iránti igény. Mielőbb célzott fejlesztéseket kell végrehajtani ezen a területen Magyarországon, Görögországban és Kínában. 

A rangsor felső tízes mezőnyében szinte kizárólag a fejlett ipari térség gazdaságai szerepelnek. Nagy-Britannia után Ausztrália, Új-Zéland, Írország és Belgium következik, és ebbe a csoportba került Tajvan, Németország, Hollandia, az Egyesült Államok és Franciaország is.

A 80 országot soroló lista utolsó helyére Irak került, Banglades, a Fülöp-szigetek és Nigéria után.

Magyarország a vizsgált 80 ország rangsorának középmezőnyébe került.

Megosztás a facebookon

Izlandon 20 ezer igazolt játékos van, hatodannyi, mint Magyarországon. A neveléshez csak pár létesítményt emeltek, de az edzőképzést hatásosan megreformálták.

A 320 ezer lakosú Izland 2002-ben akadémiák nélkül kezdte a munkát: az infrastruktúrán és a szellemi színvonalon emeltek nagyot. Olyan csarnokok épültek, amikbe befér egy futballpálya, az iskolák közelében minipályákat építettek műfűvel, padlófűtéssel, hogy semmiképp se maradhasson meg rajtuk a hó.
Emellett rendberakták az edzőképzést, teljesítmény nélkül B-licenchez sem juthatott senki.

Az első eredmény az U21-eseknél jött, 2011-ben ott lehettek az ország történetében először egy nemzetközi tornán. Majdnem az olimpiára is kijutottak, de ennél fontosabb: az akkori csapatból topligákban játszó topjátékosok kerültek ki.

Az izlandi fociban évről-évre erősebb lett a tempó a meccseken, technikailag is látszott, hogy egyre képzettebbek a fiatalok. Borzalmasan erősek, ezért nem sérülékenyek. A lelki erejük pedig még a fizikait is felülmúlja, ezért is szeretik őket az edzők. Mert fogékonyak mindenre, és azt, amit előírnak nekik, biztosan elvégzik.

 

Megosztás a facebookon

Az Unicef felmérése szerint a világ legboldogabb gyerekei a holland gyerekek.

Ötből három kategóriában ők nyertek, ezek között van az oktatás és az anyagi jólét. Vajon miért éppen ők? 

A holland anyák nem depressziósak

Könyv is született erről, melyet a holland pszichológus Ellen de Bruin írt éppen ezzel a címmel. Szerinte a boldogság a személyes döntések szabadságában rejlik: a hollandok maguk választhatják meg partnerüket, vallásukat, szexuális irányultságukat, lehet könnyű drogokat használni. Hollandia egy szabad ország – ez a kulcs. Mindez annak ellenére így van, hogy a holland nők prioritási listáján nem szerepel előkelő helyen a vendégszeretet és a sárm: nem öltöznek jól (mivel mindenhová biciklivel járnak), nem örülnek ha ebéd közben érkezik valaki váratlanul.

Azért boldogok a hollandok, mert sok mindenben sikerült leegyszerűsíteniük az életüket: életmódjukban, öltözködésükben a praktikum a fő szempont.

Talán éppen amiatt nem depisek, mert megtalálták a tökéletes munka-magánélet egyensúlyt – a holland mamák dolgoznak az OECD országok közül a legnagyobb arányban részmunkaidőben: 68 százalékuk 25 órát dolgozik hetente.

Apanapok

A gyerekek azért is boldogok, mert holland papájuk sokkal nagyobb szerepet játszik az életükben, mint más országok szülöttei esetében. A férfiak kiveszik a részüket a gyereknevelésből, akár úgy hogy ők is csak részmunkaidőben dolgozik. Feleségükhöz hasonlóan, egyre több holland apa dolgozik 4 teljes napon át, hogy aztán a hét ötödik napját a gyerekével tölthesse. Az Apanap nemcsak elfogadott szó lett Hollandiában, hanem ma már háromból egy férfi részmunkaidőben dolgozik. Az is biztos, hogy az apák álláspontja egészen más mint itthon. „A ‘papadag’ sikeréhez maguk az apák is szükségesek, akik hajlamosak munkaidejüket egy nappal lecsökkenteni, azért hogy több időt töltsenek együtt gyerekükkel, részt vegyenek a házimunkában, bevásárlásban .. szóval tanulják a multitaskingot. Egyébként kedvező mellékhatás, hogy ebben az egész papadag rendszerben a fenntarthatóság elve is érvényesül: hiszen az otthon töltött napoknak köszönhetően kevesebb autó közlekedik az utakon. Mivel a ‘het nieuwe werken’  (azaz hogy nincs fix munkaidő, csak fix feladatok vannak és Te osztod be az idődet) gondolata egyre elterjedtebb, a munkaadók is egyre jobban támogatják az apák apaszabadságát.

Stresszmentes iskolák

A holland gyerekek nem érzik stresszesnek az iskolát. Nincs leckéjük és rengeteg idejük marad játékra iskola után.  A holland általános iskolásoknak 10 éves kor alatt általában nincs házi feladatuk, egyszerűen arra bátorítják őket, hogy élvezzék a tanulást. Nincs folyamatos nyomás az iskolákban, nem írnak állandóan dolgozatokat, nincs az egyetemekre hivatalos felvételi eljárás. Viszont tény, hogy négyévesen már iskolába mennek, ugyanakkor az iskola nem a teljesítményre, hanem a fejlesztésre koncentrál. Házi feladat helyett projektmunka, kiselőadás van – amivel  a gyerek megtanulja magát csoport előtt prezentálni, megtanítják véleményt formálni és érvelni. Türelemre, megértésre, az ismeretlenhez/a normálistól eltérőhöz való nyitott hozzáállásra nevelik őket.

Amikor egy holland szülő az iskola kapujában elbúcsúzik a gyerekétől, akkor nem azt mondja neki, hogy jó legyél/figyelj oda, hanem azt mondják, hogy ’Érezd jó magad!’

Az együtt étkezésjelentősége

Csokit, földimogyorókrémet tehetnek a fehér kenyerükre minden reggel! Egy hagyományos holland reggeli akár gyerekről, akár felnőttről van szó, egy szelet fehér kenyérből, vajból és csokiszóratból áll. Az ebéd kenyér sajttal, sonkával. Az Unicef arra jutott, hogy a holland gyerekek és tinédzserek együtt eszik a reggelit a családjukkal – ilyen szabályos és rendszeres együtt evés egyetlen más országban sincsen. 

A vacsora tradicionálisan krumpli, hús és zöldség, amely mindig tartalmazza az optimális zöldségadagot.

Hallasd a hangod

A holland gyerekeket látják és hallják, elmondhatják véleményüket. A holland szülők meghallgatják őket és adnak is a gyerekeik véleményére. Már 8 évesen hihetetlen érettséggel képviselik álláspontjukat, érvelnek és ellenérvelnek.

Megosztás a facebookon

Dánia agrárország, területének több mint 60%-a művelt. Vetésforgóval főleg árpát zabot, cukorrépát és takarmánynövényeket termesztenek.

Az elmúlt század folyamán azonban Dánia mezőgazdaságának az állattenyésztés lett a fő erőssége. Legismertebb termékei a bacon szalonna és a vaj, amit a több mint 2 millió szarvasmarha és a mintegy 4 millió sertés szolgáltat. Az általában csak egy család által megművelt birtokok kicsik, legtöbbjük 15-30 hektáros.

A dán mezőgazdaság sikerei a szervezettségen, gépesítésen és a gazdálkodási ismeretek kiváló terjesztésén nyugszanak. Az ország iparát egy évszázada a mezőgazdaság élteti termelőeszközök iránti igényével és feldolgozásra váró terményeivel. Mivel Dánia a traktorokat, kombájnokat és fejőgépeket saját gyáraiban készítette és mérsékelt áron adta a kistermelőknek, a gépesítés költségei alacsonyak voltak, és a mezőgazdasági gépgyártás fontos, exportképes iparággá fejlődött.

A termőföld nagyon fontos nemzeti vagyon. Minden fiatal gazdának meg kell szereznie a „zöld jogosítványt”, ami nélkül nem lehet saját földje.

A kisbirtokos védelmet élvez a városi befektetőkkel szemben: 5 ha-nál nagyobb földje csak annak lehet, akinek főfoglalkozása a mezőgazdasági termelés.

Vidéki területeken a nyaralók építését is szigorúan korlátozzák.

Megosztás a facebookon

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) évek óta sikeresen együttműködik norvég testvérszervezetével, a Norvég Helyi és Regionális Szövetséggel (KS). Az együttműködés része, hogy a jól működő norvég közigazgatás gyakorlataiba is bepillantást nyerhetnek az ez iránt érdeklődő magyar szakemberek. Két tanulmányúton is részt vett Seres Mária, a Civil Mozgalom alapítója. Ő összegezte tapasztalatait.

- Mi az alapvető különbség a két ország önkormányzati rendszerében?
- Szimpatikus volt, hogy a norvég önkormányzatok erős szövetséget alkotnak. „One strong voice” – vagyis egy erős hang! Ez az elvük, és a kormányzat komolyan is veszi őket. Rendszeres időközönként egyeztetnek velük, és lényegében minden önkormányzatokat érintő ügyben kikérik a véleményüket. Magyarországon 8 (!) önkormányzati szövetség van, amelyek időnként egymással is nehezen találják a közös hangot. Így nehezen tud megvalósulni a hatékony érdekképviselet.   
Kiemelném még azt a különbséget, hogy a választott településvezető, vagyis a polgármester egyáltalán nem vesz részt a hivatal munkájában. Nem ez a feladata, hiszen az ügyek intézésére ott vannak a képzett szakemberek.

Norvég modell

- Abban is tanulhatunk a norvégoktól, ahogyan a vélemény-különbségeket kezelik. A harmincas években még sztrájkok, kaotikus állapotok, erőszak jellemezte az országot. Aztán elkezdtek építeni egy okosabb rendszert. Jó célokat, mindenki számára elfogadható értékeket kerestek, és egyeztetések sora indult el – pl. a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat között. És ezek nem látszólagos egyeztetések voltak! Amíg nem jutottak el addig a pontig, hogy minden érintett elégedett legyen, addig nem álltak fel a tárgyalóasztaltól. Arra törekedtek, hogy ne győztesek és vesztesek legyenek egy-egy diskurzusban, hanem megállapodásra törekvő felek.  Hiszen a cél az, hogy mindenki jól érezze magát az országban. Ez nem ment egyik napról a másikra. Hosszú tanulási folyamat volt, de az eredmények magukért beszélnek. Norvégia nagyon sok mindenben modellértékű, követendő példa lett.

Agresszív viselkedések kezelése

- A közalkalmazottak és köztisztviselők munkájuk során sajnos találkoznak az ügyfelek részéről agresszív viselkedéssel. Mint azt a norvég előadóinktól megtudtuk, ott is jelen van az erőszak a közintézményekben és a közhivatalokban. Viszont az ő dolgozóik erre fel vannak készítve. És nem csak a fizikai erőszakra! Már a verbális agresszió szintjén is vannak eszközeik, sőt a testbeszéd jeleiből következtetni tudnak arra, hogy milyen habitusú ügyféllel van dolguk. Nagyon komolyan veszik ezt a kérdést, mert az erőszakoskodók száma emelkedik. Emiatt sok a pályaelhagyó is. Persze könnyű otthagyni a munkahelyet egy olyan országban, ahol a munkanélküliség 2% alatt van.

 

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) évek óta sikeresen együttműködik norvég testvérszervezetével, a Norvég Helyi és Regionális Szövetséggel (KS). Az együttműködés része, hogy a jól működő norvég közigazgatás gyakorlataiba is bepillantást nyerhetnek az ez iránt érdeklődő magyar szakemberek.

Megosztás a facebookon

A közgazdász végzettségű bangladesi Muhhamad Junusz először 27 dollárt hitelezett 42 bambuszzsámoly készítőnek.

A bankok nem foglalkoztak ilyen csekély összegek hitelezésével. A hitel hiányában pedig a kézműveseknek uzsorásokhoz kellett volna fordulniuk.

A hasonló helyzetek sokaságát látva Yunus felismerte a mikrohitelben rejlő lehetőségeket. A koncepciót az általa alapított Grameen Bankban kezdte felhasználni. A modell lényege az volt, hogy egy 4-6 fős, mélyszegénységben élő csoport tagjai lépcsőzetes kaptak hitelt a tervezett vállalkozás megvalósításához. Mivel az újabb hitelrészletek a társak teljesítményétől is függött, ezért a csoportok kooperációra is voltak ösztönözve, miközben így az uzsorásokat is el tudták kerülni. Junusz 2006-ban kapott Nobel-békedíjat az ötletért.

„A tartós béke nem érhető el, ha a lakosság jelentős része nem kap lehetőséget arra, hogy kikeveredjen a szegénységből”

Sikerek után támadások

2010-ben több fronton is megtámadták Muhammad Yunust. Sikkasztással és becsületsértéssel, sőt még joghurthamisítással is megvádolták. Közben a Grameen Bank teljes átvizsgálását kezdeményezte a bangladesi kormány. Szinte ezzel egy időben becsületsértés miatt is bíróság elé kellett állnia, mert Yunus korruptnak nevezte a bangladesi politikai elitet.
A 2007-ben rövid időre még pártot is létrehozó Yunusban régóta politikai ellenfelet látó bangladesi kormány lemondásra szólította fel a világszerte köztiszteletben tartott bankárt a Grameen vezérigazgatói posztjáról. Sejthető, hogy a szóban forgó ügyek egy összehangolt politikai lejárató kampány részei lehetnek. Ráadásul eközben nemzetközi szakértők is megkérdőjelezték a mikrohitelezés sikerességét, és a tevékenységet folytató pénzügyi intézmények etikusságát.

Érdekes fordulat

Immár bírósági döntés is született azzal kapcsolatban, hogy nem maradhat bankja élén Junusz. Tény, hogy a 71 éves közgazdász már jóval túllépte a kötelező, 60 éves nyugdíjkorhatárt. Ezt a lépést a dakkai felsőbíróság már jóváhagyta, így Junusz a legfelsőbb bíróságnál fellebbezett az elbocsátásáról szóló döntés ellen. A beadványt elutasították.

Megosztás a facebookon